Archívum

Kategóriák

Nagy Ferenc: Pro Tour Nashville beszámoló2017.05.18 17:14

Szerző:admin

 

"...and also, good luck for you on day 2!"  - Jon Finkel, 12th May 2017, PT Nashville, Round 8, Standard.

 
Ezzel kezdem, igen, mert ha belegondoltál már abba, hogy miért is érdemes magicezni, és esetleg számodra többet jelent ez a játék, mint haveri sörözgetést, misztikus szörnyekkel a többiek meg/le/szétbüntetését, vagy csak pusztán egy hobbit a sok közül, akkor ebből az egy mondatból sokmindent tudok neked mesélni.
 
(Ha esetleg csak arra lennél kíváncsi, hogy mi történt a Nashville-i Pro Tour draftjain velem, vagy hogyan alakult standardon a variancia, volt-e secret tech, és egyáltalán hogyan készültem erre a versenyre, nos arról is lesz szó lentebb)
 
Szóval akármióta is játszol, azt tudom mondani, ha kellő odafigyeléssel, és szorgalommal tanulod ezt a játékot, eljársz rendszeresen versenyekre, nézel videókat, elemzéseket, és legfőképpen nem adod fel az első kudarcok után, és dobod a sarokba a frissen összeállított paklidat, amivel az FNM-en csak 1-4-et mentél, minden lehetőség adott hogy egy kiváló játéknak legyél ismerője és eljuss a legmagasabb szintekre. Célként egészen nyugodtan kitűzheted, hogy "szeretnék eljutni egy Pro Tourra", hidd el, nagy élmény a világ legjobb párszáz játékosa között lenni, exkluzív környezetben. (Noha a magices top-játékosok zöme azért nem jelent élőben feltétlenül akkora vizuális élményt, mint egy áldásosan dekoltált ázsiai hearthstone-streamer/player-lány (láttál már ilyet??), akit esetleg élőben stírölhetsz kontent közben (hölgy Magic/HS rajongóktól, belezogeptol elnézést!), node ezt csak zárójelben írtam.)
Én is kártyáztam évekig zsebpénzből fősuli mellett, 4 év után, 2005-ben mentem először GP-re (Kamigawa sealed), 7 év után jutottam ki előszőr VB-re (2008, Memphis), 10 év után lettem 9. Pro Touron (2011, Philadelphia). De ismer kis közösségünk olyan fiatal és tehetséges játékost is, aki bő 1 évnyi kártyázás után már világbajnokságon képviselt minket, szóval a lehetőség azt gondolom mindenki számára adott. Eközben bejárod a világot, része vagy egy hatalmas közösségnek, valamint ismerője egy folyamatosan újuló, izgalmas és már több mint 20 éve virágzó játéknak. Deal.
 
 
-----------------------------
 
"Nade, ha most kibannolták 3 hete a Felidar Guardiant, akkor most mi lesz?" Kérdeztem ezt részben magamtól, részben azoktól akikkel elkezdtem gondolkodni azon, hogy mitévő legyek eme jeles rendezvényen a napfényes Tennessee államban. (Itt kell megköszönnöm mindjárt Tököli Zsoltnak, Kenyeres Ákosnak és a Metagame Kártya- és Társasboltnak a különféle supportokat, ötleteket, draftlehetőséget).
 
 
Az előkészületekről annyit, hogy jobb híján az online 5-0-s listákat nézegettem naponta, ahol sokminden más mellett arra lettem figyelmes, hogy a Marvel deckek folyamatosan, napról napra képviseltetik magukat ezen listákon, valamint hogy a kontroll deckek - kinek örömére-kinek bánatára - alulreprezentáltak voltak. Azonban léteztek online is, ezért számolni kellett velük. (A PT-n 10/0 db-ot kaptam kontroll deckből)
 
Volt nekem egy másik vezérlő elvem, amely nem lévén hivatásos profi, hanem csak amolyan "meghívott vendég" eme körökben, neked is követendő példa lehet, ha eljutsz ide: Játssz olyan deckkel amivel van tapasztalatod (akármennyi), ismered a működését, és tisztában vagy a legapróbb interakciókkal is. Hidd el, az ellenfeled is tisztában lesz vele itt, sőt! Nem feltétlen akartam majd én kitalálni, hogy az esetleges új "tech"-eknél mire kell figyelni, illetve hogy egy adott kontroll kezdőkéz ismeretlen ellenfél ellen tartható-e. Akikkel mostanában kártyáztam, azok tudják, hogy többnyire Copycattel játszottam, előtte pedig Marvellel, így igazából a kép majdnem össze is állt, de azért még voltak egyéb ötletek, amelyek nagyon tetszetősnek tűntek (pl. egy RG Ramp deck amely a kontrollt veri, a Mardut/aggrot side után veri, de a kombó ellen sérülékeny lehet. Hiába, mindenre nem lehet felkészülni)
 
Az is tudvalevő, hogy egy ilyen verseny előtt - pláne hogy mostmár ilyen "team-hype" van - igen komoly tesztmunka folyik a profi csapatok körében, már az új kiadás spoilerének időszakában is. Nekem erre lehetőségem nem volt sok, azonban az a szerencsés helyzet állt elő, hogy egy viszonylag jegyzett, háromszoros GP Top8 európai játékossal, Aleksa Telarovval voltam közös szálláson, és konzultálhattam vele. És tudtam tanulni még 15 év után is elég sokat ebben a pár napban, illetve mondott egy olyan side ötletet, tervet, amelynek nagyjából ezt a tisztes helytállást köszönhetem.
 
 
Ez lett végül a deck, igényesen így tudom nektek megmutatni:
 
 
 
Az elgondolás lényege annyi volt, hogy bevállaltuk: sok Mardu lesz. Az, hogy ezen kívűl még mi, az nem volt világos, ezt a Marvel túlsúlyt pl. számomra teljes homály fedte. Éppen ezért a sideboard gyakorlatilag egy Temur mindrange deckké alakított Mardu, és egyéb black based aggro (BG Energy, Zombie variánsok, BR aggro) ellen, amelyek legtöbbször a kombó ellen side-olnak. Mirror ellen gyorsan a helyszínen lejátszottam 30 meccset egy szimpatikus mexikói fiatalember (Random mexikói. lol. - a szerk.) közreműködésével. Ő is mindenfélét kitalált, én is, és a Confiscation Couppal mindig tudtam tőle elvenni valamit, néha pl. az Ulamogot, úgyhogy túl sok idő nem lévén ez lett a megoldás. A Negate pedig mindig jó lehet mostanság. Lehet sokakban felmerül kérdésként, hogy mi a jó eget keres ott 2db Channeller Initiate. Nos, ez az RG plan része és a turn 3 bristling hydra, Tracker+Clue, Chandra playekre erősít rá, amelyek mindegyike kellemesen hangzik. A turn 4 Glorybringer pedig súrolja a "mesés" határát. (Gondold el, milyen jó érzés a Mardu játékos gideonját és tokenjét egy igényes lénnyel a temetőbe helyeztetni, még akkor is, ha nem te kezdtél)
 
 
 
 
 
Eredmények, érdekességek standardon:
 
Kezdődobás nyerés 1/10 ( ez komoly, nem vicc, hidd el)
 
Mardu 6 meccs 4 győzelem, első game-ekből 5-ször kikaptam, 4-szer fordítottam, ami a sidetech "erejét" jelezte. Még Aleksa is örült, nemcsak én.
Marvel 2 meccs 1 győzelem, itt az egyik meccsen jött a bravúros 4-re keverés, eközben összesen 6 Ulamog kezdőkézben, majd game 2-ben hatra keverés a rekurzívan kezdőkézbe járó fránya ősi entitás miatt, majd könnyed kikapás. A másik meccs a Sultai verzió volt Jelger Wiegersma ellen, amit nyertem. Ő sem rossz játékos, KG azt mondta. Elhiszem neki.
Zombi 1 meccs 1 győzelem uccsó fordulóban.
UR Amalgam 1 meccs 0 győzelem. Itt a játékos 3-ból 3 szor turn 2 Cathartic Reuniont kasztolt, aminek 100%-osan dobta az Amalgamot és a Stitchwingek valamelyikét. Sándor Áron, hol vagy?? Olvasod? Pechemre, ez ellen a csodás deck ellen nem volt side terv, beraktam 3 negatet, hátha egy Catharitcot elkapok vele, vagy egy Pull from Tomorrowt, vagy visszacounterelek Marvelt védve. Game 2-ben sikerült is, és ott nyertem is.
 
 
 
Draft 1
 
Kezdés: 1/3
 
A Metás draftokon sikerült megismerni a főbb és használhatóbb színkombinációkat, Ákosnál online pedig azt, hogy miképpen lehet manát halni/floodolni draft közben. Hiába, no, az aurák. Viccet félretéve, itt is érdemes volt azt az elvet követnem jelentősen kevesebb tapasztalattal, mint sok jelenlévő a mezőnyben, hogy eleinte egy színben maradni, nem elköteleződni, figyelni a jeleket, amelyek ilyen helyen sokszor tisztábbak, mint egy FNM drafton, illetve a cyclingot/embalmot lehetőleg magasan pickelni.  Ennek megfelelően az első 2 pick az uc fehér 3/3 embalm cycling flyer lett, majd a második körben 3-4. pick Temmet és foil Temmet egymást kézenfogva vittek el az UW cycling embalm flyers deckem felé. Aleksa sosem az a bőbeszédű nagyzoló típus, de egy "you can do with this"-t  (3-0) azért elmormolt átnézés után látva, hogy minden 4 mana feletti lap cyclinges és/vagy embalmos, van 7-8 prémium flyer a deckben, 2 Temmet és görbeügyileg is rendben vagyok.
 
 
Ehelyett 1-0 (UB kontroll) után (jegyezd meg, nagyon jó és fontos az első meccset egy Pro Touron megnyerni, +3+3 haste first strike-ot ad) a demoralizáció és utána destruckió következett. Daniel Gräfensteiner (ismertebb név asszem - RW humans) ugyanis a második meccsen sajnos, 1-1-nél, nyerő állásban letopdekkel egy elég összetett, de szerinte is jó safety döntés meghozása után. De ezt még megelőzte, hogy az előző draw stepemben, a blokkolás-döntés után, a deckemben lévő 22 jó és 3 rossz kártya közül (a basic land is jó volt a fix nyeréshez) értelemszerűen az 1 db tappelt landet (aka tunyaföld - a szerk.) húztam, majd utána ő megdobta az 5%-ot.  (Nem Pro Touron akarsz ilyesmit átélni, ahol igen-igen fontos minden egyes apró win)
Ezt követően a moteltárs-haver kanadai srác (BG) pusztított el 2-1-re - persze ő még hibázott is rőföseket, de most belefért ez neki.
 
1-2 fájdalmak, remények szertefoszlása, stb.
 
 
Draft 2
 
Kezdés: 1/3
 
Első booster: Rhonas. BG deck. Nem éreztem különben túl erősnek. Jobbról nem jön zöld, mert ez a Pozzo nevű olasz fiatalember (KG lehet ismeri, ő mindenféle pro-t/semipro-t ismer) zöld Cartouche-t és Rhonast (ez reális??) first pickel az első és a második boosterből, illetve ne kérdezzétek miért, de át kell adjak neki a 2. boosterből 1-2-3 pickeken 3 db Electrify-t, amikkel igényesen ő sem játszik maindeck. Érdekes, de szerencsés tény, hogy minden körülöttem levő asztalon ilyen Hayne, Rubin, BBD, Duke, Levy, jellegű arcok 4-4-gyel fürtökben, az én asztalomon cserébe névre senki érdekes.
2-0-nál megint KG jutott eszembe, hogy ha majd 3-0 lesz, akkor finom lehet még a standard, de jött ez a Pozzo gyerek, és 1-0 után 2-szer sajnos nagyon elvert. Nagyon erős GW, side után splash red aggrodeckje volt. Reménykedtem benne, hogy elkerülöm, mert én adtam neki a lapot, de nem sikerült.
 
2-1 végül is day2-n jó érzés.
 
 
 
Konklúzió
 
Sajnos 2D6-ot dobni nem tudok, most elég fontos lett volna ebből is felkészülni.
Az Ulamogok akkora disznó rakoncátlan jószágok, hogy el sem hiszitek, állandóan bemásznak a kezdőkezedbe és elpusztítják azt. (is). Vigyázni kell velük.
Az eredmény 9-7 lett (4-4 és 5-3) amellyel én teljesen elégedett voltam, az összképet tekintve. A deckválasztás teljesen jó volt, a draftokon egy átlagost tudtam hozni. Ott 4-2 lett volna a reális szerintem, nyilván egy jobb teljesítményhez kell valami plusz, ÉS több szerencse is. Esetleg majd legközelebb. 
Nashville jó hely amúgy, ha arra jártok nézzétek meg! Finom a barbecue, sok az ilyen bulizós-beülős, élőzenés hely, van hoki, meg tán focicsapat is, és van ilyen bulizóna, ahol Barcelona főutca-jellegű zsizsgés és élet van esténként, pláne péntektől vasárnapig. 
 
Magicezzetek sokat!
 
F
 
Tovább...
Kocsis Gábor: Pro Tour Aether Revolt beszámoló - 2. rész2017.04.01 16:08

Szerző:admin

 

 

Felvirradt hát a csütörtök, mi pedig elindultunk Dublinba. Természetesen nem sikerült az egész csapatnak egy repülőre foglalnia jegyet, mert az túl egyszerű lett volna, így megbeszéltük hogy a versenyhelyszínen a regisztrációnál találkozunk.

Amikor az eseménytelen repülőút után beléptem a Royal Dublin Society nagycsarnokába, már a bejáratnál fogadott Hegyi Gabi, aki amellett hogy beregisztrált, még egy Promo Foil Snapcaster Mage-et is adott. (Ez jár mindenkinek, aki kvalifikál Regional PTQ-ra és én most kaptam meg, mert azon nem indulhattam a londoni kvalifikáció miatt. Ugyanitt Promo Foil Snapcaster Mage eladó, drágán!)

A Pro Tour előtti este mindig nagyon izgalmas. Amellett, hogy osztanak mindenféle loot-ot mint kulacs, póló, táska, draft szett (benne Smuggler’s Copter, de minek, eladó!), mindenki  üdvözli a rég nem látott ismerősöket, próbál lazának tűnni, és reménykedik hogy másnap este ilyenkor még versenyben lesz. Mi pár gyors pacsi után inkább elmentünk enni egy jó steaket, meg megittunk egy Guinnesst az izgalmakra, majd korán lefeküdtünk.

Másnap reggel frissen, sok gyümölccsel és kávéval felszerelkezve korán megérkeztünk a helyszínre. Volt elég időm, hogy meglessem a trófeát, ami nemhogy bitang ronda volt, de még a szezont is keverték a fazonnal. Ezek a verebek azt hitték, hogy Honolulu Írország fővárosa….vagy újrahasznosítják a régi kupákat? Dredge-es? Unearth-ös? Fene se tudja,  de el is ment a kedvem attól, hogy megnyerjem. Íme:


 

Mindegy, draftolni azért szeretek, gondoltam magamban, így le is ültem a kijelölt asztalomhoz, ahol a 7 másik emberből senkit nem ismertem fel. Ez jó jel, nincs nagy név az asztalomnál. Elmélkedésemet hamarosan majdnem alátámasztotta a főbíró, amikor üdvözölt mindenkit és kérte hogy azok álljanak fel, akiknek ez az első Pro Tour-ja, hogy megtapsolhassuk őket. Persze minden asztalnál felállt 1-2 ember, nálunk senki… Na de ezzel nem lehetett foglalkozni, nyíltak a boosterek, jöttek a pickek. Ki is szedtem sebtiben 2 piros lapot, meg valami zöldséget, majd kaptam 4. pickre egy Thopter Arrestet. Aztán sok fehér lap jött, és körbement 2 Hidden Stockpile, amire lecsaptam. Már a gyakorló draftoknál megállapítottuk, hogy a Revolt, mint mechanika, igazi szüttyögés - mit szüttyögés, überfaszolás (Excuse my french), de hát azzal kell főzni, amit adnak, így rámentem a BW faszoldára, aminek ez lett a vége:

 


 

A meccsekbe nem megyek bele részletesen, annyit érdemes tudni a deckről, hogyha van második körös Stockpile, akkor nem nagyon lehet vele veszíteni…. 7 game-et játszottam, amiből 6-ot nyertem, az egyikben nem raktam ki a második körben… lehet tippelni, melyikben. Lassú game-ek voltak, végtelen sok interakciót és döntési helyzetet kínál a deck, de szerencsére tudtam végig nyugodtan és átgondoltan játszani.

Nagyon örültem a 3-0-ás draft eredménynek, (Pro Touron az jónak számít,) a csapattársaim is elismerően irigykedtek, mert én voltam az egyetlen veretlen közülünk. Ebédszünet után kezdődött is az 5 forduló standard, ahol rögtön láttam hogy mehetek a Feature Match area-ba. A Pro Touron minden fordulóban 4 párt feature-ölnek és mostanában az egész infrastruktúra úgy van felépítve, mint egy boxmeccsnél: a terem közepén a Feature, körülötte meg a nézőtér. Ennek az az egyetlen hátránya, hogy így az ott játszóknak egy bazi nagy fülhallgatót kell viselni, ami kizár minden külső zajt, csak az ellenfeled, meg a bíródat hallod. Cserébe van benne egy folyamatos, monoton zúgás, avagy white noise, ami pont arra tökéletes, hogy az embernek a 3. állva jövő földje előtt triggereljen a migrénes fejfájás (úgy, hogy nekem alapból sose fáj a fejem).

 


 

Az ellenfelem Andrew Cuneo volt, akiről jól tudtam, hogy minden lehetséges esetben UB vagy Esper kontrollt játszik, még akkor is, ha az hitvány archetípus egy adott formátumon. Szerencsére nem camera meccset kaptunk, mi voltunk a backup, így az volt a tervem, hogy nagyon gyorsan elverem, mielőtt komolyabban megfájdul a fejem. Szerencsére ez 7 perc alatt sikerült is, egy 4. körös kombó és egy resolvált hydra segítségével. 4-0.

Az 5. fordulóban a hydra és nissa segítségével gyorsan levertem egy japán Jeskai Saheeli játékost, majd rögtön a kettes asztalon találtam magam, ahol Matin Juza erőlködött ellenem valami junddal….. Azért mondom hogy erőlködött, mert az elsőben gyorsan becsúszott a kombó, míg a másodikban a másolt  Gearhulkok csaltak bánatot az orcájára…. Az, hogy később Top8 lett, azt nem nekem köszönheti :D 6-0

Eddig jól ment a szekér, ja nem, az a mardu… de értitek, happiness volt és nagyon jól esett, hogy itthonról folyamatosan jött a szurkolás.

A 7. fordulóban összekerültem a random panamaival, aki egyike volt a 2016-os WMC Top8as csapatnak. Sajnos, nem az volt a baj, hogy az előző este összerakott RB deckjével ne tudtam volna elbánni optimális esetben, hanem ezúttal a mana istenek nem kegyelmeztek, és megkaptam a duplakenyerest©, kétszer.

A pénteki napot a Hall of Famer Ben Stark ellen zártam, aki az első mardu szekér matchupom volt. Az akkori verziók kb 50-50%-os matchupok voltak, azóta sokat változott a deck. 1-1re álltunk, amikor is adódott a helyzet, hogy eljött támadni, megnéztem a papíromon, hogy 7-ben vagyok, blokkoltam, gondoltam, beengedek 6 sebet és ha topdeckelek, akkor nyerek. Ekkor mondta, hogy ebben az esetben meghaltam, merthogy 6-ban vagyok… Néztem bután, utána számoltunk és megállapítottuk, hogy valahol nem írtam fel egy sebet. Mivel még nem történt meg a sebzés, csak a blokkolás, így bírót hívtunk, hátha változtathatok a blokkolókon, aztán head judge-ot, de persze nem engedték. A tanulság az, hogy tényleg minden életpont változást érdemes szóban is egyeztetni az ellenfelünkkel… én legtöbb esetben szoktam, de most valahogy (valószínűleg a fáradtság miatt), kimaradt.

Ezek után átbeszéltük a meccset. Azt mondta a Trónok Harca-szökevény (höhö Benjen Stark höhö), hogy szerinte nem hibáztam, de úgy érzem, hogy még a game elején pár dolgot rossz sorrendben játszottam ki, és azon ment el… az, hogy a végén benéztem az életem, már mindegy volt….

Örültem a 6-2-nek, de haragudtam magamra és végtelenül fáradt voltam. Azért egy gyors steak, meg egy Guinness lecsúszott az izgalmakra, aztán gyors alvás történt.

Szombat reggel ismét drafttal kezdett a megmaradt mezőny, kb az indulók kétharmada jutott tovább a minimális 4-4, vagy jobb eredménnyel. A második draft asztal kicsit izgalmasabban alakult, mint az első:

 


 

Aki egy kicsit is követte a professzionális Magicet az elmúlt 20 évben, az tudja, hogy Kai Budde mellett 2 olyan ember van, akit minden idők legjobbjának tartanak, Jon „JohnnyMagic” Finkel, és Gabriel „Yellowhat” Nassif. Hát, nekem sikerült közéjük beülni.

 


 

Persze, nem ijedtem meg, őket is meglehet verni, meg már ki is öregedtek. Jöttek is a boosterek, meg a pickek, és hamar rájöttem arra is, hogy draftolni se tudnak, hisz nem voltak egyértelmű jelek, minden összevissza jött mint a búcsúban…. biztos ők több Guinnesst ittak előző este….

Egy first pick Príma renegát után jund színekben próbáltam túlélni, aminek ez lett a vége:

 


 

Meglehetősen gyengébb volt a deck az előző napinál, de abban bíztam, hogy ha szerencsével elkerülöm a nagy neveket, talán egy 1-2, vagy 2-1 meglehet…. Ehhez képest….

Első forduló: Gabriel Nassif

Kezdődhetett volna könnyebben a reggel, de mindig jó dolog egy Hall of Famer ellen játszani. Egymásnak is estünk, az elsőben relatíve jó görbét húztam és nem hagytam kibontakozni az 5 színű szüttyögését. A másodikban végtelen kör után lerakta a 6/4 energy bálnát, amivel nagy nehezen levert. Végig jó hangulatban dumáltunk, de  végtelenül lassan játszott…  a döntő játékban kb a 12. körben lejárt az időnk és a hosszabbítás sem hozott eredményt.  Én már könyveltem is el, mint dicsőséges X-et egy legenda ellen, amikor megkérdezett, hogy nem szeretném-e feladni. Kérdeztem is hogy wtf, miért is tennék ilyet és mondtam, hogy nem.  Erre elkezdett hisztizni, hogy az X senkinek nem jó  (ez nem igaz, még csak a 9. forduló volt, bármi lehet) és hogy különben is MINDKETTEN ISZONYAT LASSAN játszottunk, és nyerne 4 kör múlva (erre sem mutatott semmi jel) és különben is adjam fel, mert ő is ezt tenné. Na ezen a ponton egy kicsit elborult az agyam, aki ismer tudja, hogy picit sem játszom lassan, sőt számtalan meccset vesztettem el, mert néha kapkodok. Nem adtam fel és jól megmondtam neki, hogy a lóf@sznak is van vége, tanuljon meg gyorsabban játszani. Picit csalódtam emberünkben, mert mindig is nagy játékosnak tartottam, de amikor elmeséltem a csapatnak mindenki alátámasztotta, hogy iszonyat lassan, már szinte idegesítően szüttyögve játszik. Azt mondták, „Nassif pont úgy játszik, mint V. Tibor, budapesti lakos” … na jó, ezt lehet, hogy csak hallucináltam.

A következő két fordulóban megkaptam Lee-t és Wu-t, akiknek jó deckjük volt, kedvesek is voltak, de cserébe megint röpködtek a lekeverések és duplakenyeresek© a részemről…..

6-4-1 itt éreztem, hogy már picit elment a verseny, de azért még 5 forduló standard alatt pár pro pontot terveztem szerezni.

A 12. fordulóban egy UR torony ellen játszottam. Az elsőben befloodoltam, a másodikban meg csináltam egy playt, amit nem gondoltam át eléggé. A 3. körben on the play lehetőségem volt kirakni a Saheeli-t vagy egy Virtuosot… mivel az első játékban kaptam már Rebuffot, így gondoltam jól belerakom most a saheelit, hátha nincs nála….. nem is volt, cserébe volt negate-je….. ha ott a virtuosot rakom, akkor valószínűleg nyerek…

Ezek után megvert egy mardu, majd lekombóztam két GB kígyót. Ekkor 8-6-1-re álltam. Nagyon bíztam benne hogy az utolsóban is kapok egy BG-t, mert az jó matchup, és akkor nyerek 2 extra pro pontot, ami számíthat a kapitánysághoz a szezon végén. Meg is kaptam a kígyó decket, de a harmadik game-ben akkorát floodoltam, mint a Duna 2013-ban…..

Így ért véget a nagy Pro Tourra visszatérés! A pozitív mérleg meglett 8-7-1, de sajnos pont semmire nem jó. Na majd legközelebb, ha egyszer újra kvalifikálok. Addig is drukkoljatok mindenkinek a GP-ken, és Nagy Ferinek a következő Pro Touron, Nashville-ben!

Puszi,

 

KG

Tovább...
Kocsis Gábor: Pro Tour Aether Revolt beszámoló - 1. rész2017.03.30 19:46

Szerző:admin

 

 

Minden Londonban kezdődött

Vagyis nem. Még jóval azelőtt…  

Egy szép nyári napon, a Balaton-parti üdülő fövenyes teraszán ülve, miközben a bográcsban K. Zsolt rotyogtatta a gulyást, egyszer csak megszólal Sz. Zoltán, budapesti lakos:

-   Kéne menni Londonba!  Lesz sealed GP!

-   Dehogy kéne, biztos drága… (meg ki is vagyok égve, gondoltam magamban. Hónapok óta kergettem K. Ákost, hogy megelőzzem pontban, még Taipei-re is elmentem a GP-re, de egy nyamvadt pontot nem hoztam, sőt day2-n még meccset se nyertem…. kapitányságról lecsúsztam, visszavonultam, nyugdíj.)

-   De hát 10.000 Forint a jegy oda-vissza! (mert amíg a fentieket átgondoltam, Sz. Zoltán már persze meg is nézte az árakat és foglalta a szállást….. nehéz így ellenkezni….)

-   Egye fene, vegyük meg a jegyet….! (szólalt meg belőlem a 3. sör)

 

Két hónappal később a 60. GP-men Londonban minden összejött. Átlagnál erősebb pool, stabil deck, jó húzások, sima 9-0 első nap és 4-0 drafton másnap, amivel garantált volt a top8. Életem legjobb versenye volt az, talán majd egyszer erről is írok. Aminek a legjobban örültem az egészben az az, hogy 3 év után újra kijutottam a Pro Tourra és ismét Dublinba, ahol a legutolsón is részt vettem.

 

A Pro Tour nagyon más állatfaj, mint a többi Magic verseny. Rengeteg mindenben teljesen eltér egy Grand Prix-től, vagy bármilyen más versenytől. Egyben a legstresszesebb, legfeszültebb és legnyugodtabb verseny. A tét óriási, hisz több 10 ezer dollárt és Pro Pontok hadát lehet nyerni. A mezőny mindennél erősebb, általában 350-500 ember van kvalifikálva, akikből 200 profi, vagy hall of famer, a többi meg vagy regionális PTQ-n, vagy Grand Prix-n lett top 8 (vagy ment 13-2-t). A verseny 3 napos és profi stáb közvetíti a játékosok minden mozdulatát.  Mindezek ellenére számomra a Pro Tour mindig a legkényelmesebb és legnyugodtabb verseny, hiszen nagyon korlátolt a létszám egy 1000-2000 fős GP-hez képest, tágas térben profi körülmények között küzdhetnek a játékosok. És még ebédszünet is van :D

 

Számomra ez volt az első olyan alkalom, hogy egy „profi” csapat megkeresett, hogy lenne-e kedvem velük tesztelni, amire természetesen én azonnal igent mondtam. Így történt, hogy a Pro Tour előtt egy héttel megérkeztem Prágába, ahol a Team EUreka tagjaival kibéreltünk egy exkluzív belvárosi apartmant, ahol tízünkre volt 16 ágy, nagy nappali, 2 fürdőszoba, meg egy óriási asztal draftolni. Sajnos csak a liftet hagytuk ki a maindeckből, így naponta párszor fel-le kellett mászkálnunk a 137 lépcsőfokon a 4.-re….. utólag belegondolva a napi 12 óra ülés mellett ez nem is volt rossz…

 

 

 

Mivel szerdán érkeztünk, és hétvégén mindenki indult a limited GP-n, nem is volt kérdés, hogy belevetjük magunkat a végtelen draftolásba orrvérzésig, és majd aggódunk a standard deckünk miatt a GP után. Aleksa T. és a szerb maffiának hála, booster volt dögivel, de persze expedíciót nem bontottunk egy felet se…. azt kibontotta Sz. Zoltán, budapesti lakos, amikor megvette a maradék csempészárut….

 

Szóval megindultak a draftok, az első pár jól is ment, úgy tapasztaltam, hogy amikor új a formátum, relatíve hamar átlátom, hogy mi jó, és mi kevésbé (ez valószínűleg a 20 éves játéktapasztalatnak köszönhető, hát igen, az évek, meg a rutin). Sajnos, mivel a tesztcsapatban jó eséllyel én voltam a leggyengébb játékos, így a kezdeti 3-0 és 2-1 es draftok után hamar be kellett látnom, hogy ahogy az ifjonc pro-k kezdik megérteni a formátumot, az előnyöm egyenes arányban csökken és hamar áttértem az 1-2 és 0-3 régióba :D

Íme, néhány példa!

Ez még 3-0 volt:


Ez már csak 2-1:


1-2:


Majd 0-3:


 

Sajnos, hiába lett sok draft tapasztalatom, a GP Sealed részén elvéreztem egy közepes deckkel, így vasárnap már maradtam a szálláson, és indult a standard tesztelés. (Természetesen már hetekkel előtte ment az öteletelés a facebook csoportban, meg esténként pár meccset játszottunk az alap összerakott gauntlet deckekkel is). Mivel a GP-n négyen nem jutottunk be day2-re, így hatékonyan neki tudtunk kezdeni a T2-nek. Mint minden jó csapatban, nálunk is megvoltak a szerepek, volt aki control decket rakott össze, volt aki aggrót, meg volt az őrült géniuszunk, aki elvetemültebbnél elvetemültebb kombó paklikat gyártott, és olyan is volt, aki a kész deckeket finomította. Mivel én sosem voltam egy nagy innovatív deckbuilder, lelkesen bevállaltam a robot szerepét, ami abban merült ki, hogy a sok vad ötletet gyorsan elvertem BG energykígyó, vagy Mardu szekér deckkel……..

 

Így ment ez naphosszat, vasárnaptól szerda estig, miközben mindent kipróbáltunk, ami egy kicsit is értelmesnek hangzott, de még azt is, ami nem. Íme néhány példa, ezek még a korai verziók voltak:

 




 

 

Sajnos, nem nagyon jutottunk konszenzusra az elkövetkező napokban, nem igazán törtük meg a formátumot. Négy ember a Mardu szekér mellett döntött, elsősorban lustaságból, de az bizonyult a legjobbnak hosszútávon. Hárman az utolsó percben kitalálták, hogy a grixis control majd mindent megold (spoiler: nem így történt), én meg Gerschenson barátommal végül úgy döntöttünk, hogy elindulunk a mindig stabil 4C Saheelivel, hisz van benne kombókill, splintertwin, zöld gearhulk, ófofnissa, meg cukrosfasznyi lapelőny. Utolsó este még persze kivettünk egy földet, gondolván 20 föld, 4 Oath, meg 4 Attune majd elég lesz. Meg kellett a mainbe az Oath of Chandra is, mert a cica szeret azzal is játszani, és nagyon féltünk a kígyóktól. Ez lett a végső verzió:

 


 

Mivel mindannyian megállapítottuk, hogy ennél már úgysem lesz jobb, elmentünk még vacsorázni, majd beültünk egy utolsó sörre kedvenc helyünkre, a házunk alatti vendéglátóipari egységbe:

 


 

Folytatása következik…..

 

 

Tovább...